Általános tudnivalók a fûtéstechnikáról

Korszerû fûtési rendszerek

Magyarországon régiónként különbözik az épületgépészetben dolgozó kivitelezõ kollégák megítélése az egyes szerelési rendszerek, anyagok alkalmazási lehetõségeirõl. Vannak azonban szakmánknak olyan sarkalatos pontjai, melyek vonatkozásában – úgy vélem – gondolataim lejegyzésével erõsíteni tudom a szakmában kialakult ajánlásokat, szabályokat.

Nagyon fontos a pontos hõszükséglet meghatározása.

A mai fûtésszerelõ szakembereknek óriási ismeretanyagot kell a fejükben tartani ahhoz, hogy minden készüléket, berendezést és szerelvényt csaknem egyforma jártassággal kezeljenek.
De nem ez a cél!
A szerelõnek a forrást és a technológiát kell ismernie. A rendszertechnikai kialakítás, a tervezés és a szabályozás maradjon, a hozzáértõ tervezõk feladata.

Túlméretezett fûtési rendszerek

A problémája majdnem ugyanolyan fontos, mint az alulméretezetteké. Azért még senki nem panaszkodott, hogy jó meleg van a lakásában, hiszen leszabályozni mindig lehet.
Annál inkább, ha az adott helyiséget nem lehet a kívánt hõfokszintre felfûteni. Mindezek ellenére a túlfûtött helyiségek üzemeltetési és mûködési problémáit meg kell vizsgálnunk.

Az egyik legfontosabb szempont az energiafelhasználás:

Nagyobb teljesítményû fûtõkészülék – nagyobb víztérfogat – lassabb reagálás – nagyobb veszteségek, fõleg a hidegindításoknál, azaz a kazán kihasználtsági foka romlik és a gázszámla fajlagosan emelkedik.

A beállított szobahõmérséklet csak kisebb-nagyobb lengésekkel tartható, a ki- és bekapcsolások száma (kapcsolási gyakoriság) megnõ, és a kazánkorrózió veszélye emelkedik.

Munkafázisok sorrendje

Tervezés:

A modern épületgépészet kelléktára több mint bõséges. Ez azt jelenti, hogy a tervezõk sem tudják minden esetben a naprakész információkat, és elõfordulhatnak hiányosságok a tervekben. Ennek ellenére a mérnöki munka nem hiábavaló, sõt egy összetett rendszer kialakítása gondos elõkészítést és megfontolást igényel, hogy a megrendelõ igényei maximálisan ki legyenek elégítve és ne a helyszínen kelljen a megrendelõnek vagy a kivitelezõnek improvizálni. Természetesen a szerelõi tapasztalat hatalmas fegyvertény, ami a problémamegoldásnál jelentkezik. Ebbõl is látszik, hogy a tervezõ és a szerelõ kiegészíti egymást és együttmûködésük egy rendszer megvalósításában elengedhetetlen.

Az ideális eset az lenne, ha a megrendelõ a ház építészeti tervezése mellett már megbízást adna a gépészeti és más szakági tervek elkészítésére is. Ez lényegesen megkönnyítené a szakmák közötti egyeztetést, hogy ne csak a szépség, hanem a ház mûködése is biztosítva legyen. Az így megtervezett ház ideális terep a szerelõ számára, de a tervezõ nem szállhat ki a munkából, mert esetleges helyszíni problémák felmerülhetnek és azok megoldása nem csak szerelõi feladat.

Kivitelezés, szerelés:

A korrekt, pontos és szakszerû szerelés után következik a rendszer mechanikai tisztítása, ez a munkafázis elengedhetetlen a rendszer jövõbeni mûködési garanciájára.
Ezt követi a rendszer tartós nyomáspróbája.
Ha minden rendben, azaz a rendszerre kapcsolt fûtõkészülék is be van üzemelve, jöhet a próbafûtés és az elõre meghatározott szabályozási jellemzõk beállítása, azaz a beszabályozás.

Fontosabb szerelvények és biztonsági berendezések:

A fûtési rendszereknél fontos szerepük van a szerelvényeknek. Alkalmazásuk általános érvényû, beépítésüket a rendszer kialakítása határozza meg.

– A golyóscsap az áramló közeg útját nyitja vagy zárja, szabályozási feladatot nem tud ellátni.

– A szelep az áramló közeg útját nyitja, zárja és az átáramló közeg mennyiségét is tudja szabályozni.
– A visszacsapó szelep egyirányú áramlást engedélyez, nagyon fontos az összetett rendszerek mûködésében.

– A strangszabályzó (ferdeülésû szelep) a fûtési körök hidraulikus beszabályozhatóságának elengedhetetlen szerelvénye. Összetett, ill. többkörös fûtési rendszereknél alkalmazzák.
– A túláram- (by-pass) szelepet változó nyomásviszonyokkal üzemelõ fûtési rendszereknél használják.
– A hõmérõnek kontroll szerepe van a fûtési rendszerben.
– A nyomásmérõ beépítése kötelezõ érvényû a rendszer nyomásviszonyainak ellenõrzésére.
– A légtelenítõ szelep kézi és automatikus mûködésû kivitelben kerül forgalomba. Elhelyezési szabályaira a légtelenítésre vonatkozó általános szabályok vonatkoznak.

A szûrõ, iszapfogó: a fûtési rendszer mechanikai szennyezõdéseinek felfogására alkalmasak, szûréssel, ill. ülepítéssel vonják ki a fûtõvízbõl a szilárd részecskéket. Általában a visszatérõ vezetékszakaszba építik be.

A töltõ-ürítõ csap: a fûtési rendszer tápvízzel történõ feltöltésére és esetleges leürítésére használják. A rendszer legalsó pontján célszerû elhelyezni, hogy a teljes rendszer víztérfogat leürülhessen.

A biztonsági berendezések feladata a hõtermelõ (kazán) és a fûtési rendszer biztosítása. Az üzembiztonság érdekében egy alapszabályt mindenképpen meg kell említenünk, hogy a biztonsági berendezés és a biztosított berendezés, ill. rendszer közé elzárószerelvényt beépíteni tilos! A biztonsági szelep a rendszerben, a normál üzemi nyomás feletti nyomás kialakulása esetén a túlnyomás levezetésére szolgál.