1.Sugárzó fûtés

A napsugárzás kellemes hatása télen is érzékelhetõ, amikor akár -10 °C levegõ-hõmérséklet esetén süt a Nap. A kellemes hõérzet azonban pillanatok alatt megváltozik, ha a felhõk eltakarják a Napot, vagy gondoljunk csak arra, hogy amikor a tábortûz mellett szalonnát sütünk, a hasunk majd meggyullad, a derekunk viszont fázik.

Vagyis csak ott érezzük, hogy meleg van, ahová a nagy sebességgel mozgó molekula becsapódik.

A kellemes hatású napsugárzás lakáson belüli utánzására lehet alkalmazni a sugárzó fûtéseket (padló, fal, mennyezet), amelyek közül fûtési célra legalkalmasabb a külsõ falak belsõ felületén kialakított fûtõfelület, hiszen így az egyébként hideg felületeket meleggé téve javítjuk a hõérzetet.

Tipikus sugárzó fûtés:

- a padló

- a fal

- a mennyezet

- és a kandallófûtés.

A kényelmesebb radiátoros központi fûtés elterjedése ugyan háttérbe szorította ezeket, de az utóbbi idõben ismét elõtérbe kerültek.
Ennek aktualitását az is adja, hogy az energiaárak eddigi és várható rohamos emelkedése rákényszeríti az építtetõket az egyre jobb hõtechnikai tulajdonságú épületszerkezetek (külsõ fal, tetõszerkezet, padlószerkezet, külsõ nyílászárók) alkalmazására.

A jobb hõszigetelés által lényegesen csökkenõ fûtési hõigény pótlása többnyire megoldható a külsõ fal belsõ felületén, a vakolaton belül elhelyezett, alacsony hõmérsékletû falfûtési rendszerrel. Nem elegendõ külsõ falfelület esetén a rendelkezésre álló padló, mennyezet, tetõtéri ferde síkot és bármilyen más falfelületet számításba lehet venni a hõleadás szempontjából, ezáltal radiátorok beépítésére egyáltalán nincs szükség.

Hangsúlyozni szeretném, hogy soha nem arról kell beszélni, hogy padló- vagy falfûtés, hiszen ezek az építtetõi igények és a lehetõségek figyelembevételével egy rendszeren belül együtt is alkalmazhatók, természetesen pontos méretezés alapján.

A falfûtés elõnyei:

- A 36-40 °C felületi hõmérsékletû, fûtött felületeknek a helyiségben tartózkodó személyekre gyakorolt, sugárzó hatása miatt, a hagyományos fûtéshez képest - azonos hõérzet kialakulásához - a helyiség levegõ hõmérséklete 2-3 °C-kal alacsonyabb lehet.

Az alacsonyabb levegõ-hõmérsékletû helyiségekben tartózkodó emberek frissebbnek érzik magukat, növekszik az agy teljesítõképessége. Ez a szempont igen lényeges az iskolákban, munkahelyeken, de a lakásokban is.

- A nagy felületû, alacsony hõmérsékletû fûtõfelülettel, lényegesen egyenletesebb helyiségen belüli hõérzet-eloszlás érhetõ el.

- A helyiség levegõ-hõmérséklete függõleges irányban egyenletesebb, mint a konvekciós (radiátoros) fûtéseknél.

- A jobb hõérzet által elérhetõ levegõ-hõmérséklet-csökkenés, valamint az egyenletesebb függõleges irányú hõmérséklet-eloszlás miatt a külsõ tér felé jelentkezõ többlet hõleadás ellenére energiatakarékos üzemeltetést biztosít.

-Nincs felületi hõmérsékletkorlátozás, a hõérzeti problémák miatt, mint a padlófûtés esetén, ezáltal a helyiség felé a fajlagos hõleadás lényegesen magasabb, akár 200-240 W/m2 is lehet. Ez azért lehetséges, mert "nem a falon járunk", így a melegebb falfelület nem okoz egészségi problémát.

- Esztétikus, mert nem foglal el külön helyet a helyiségbõl.

- A tagolt felületû radiátorokon megtapadó porszennyezõdés elmaradásával csökken a takarítási igény.

- Az egyenletesen alacsony hõmérsékletû fûtõfelületeken nincsenek porcsíkok.

- A konvektív hõátadás csökkenése következtében az allergiás megbetegedéseket elõidézõ porterhelés nagymértékben csökken.

- A korszerû, környezetbarát energiaforrások felhasználásához jól illeszthetõ, mivel alacsony fûtõvíz- hõmérséklettel is üzemeltethetõ.

- Meglévõ, hõtechnikailag problémás épületszerkezetek nedvesedésének, penészedésének megszüntetésére jó mûszaki megoldást jelenthet.

- A nyáron felmelegedett helyiségeket a falon, illetve mennyezeten elhelyezett regiszterekben keringetett 15-18 °C-os vízzel hûteni is lehet, ezáltal a helyiségben tartózkodók hõérzetét léghuzat és porterhelés nélkül javítani lehet. Ebben az esetben még kedvezõbb a beruházási költség, hiszen nem kell külön fûtõ- és hûtõrendszert kialakítani.

2. Sugárzó hûtés 

A nyári kánikulai napokon 32-35 °C-os külsõ hõmérséklet esetén a belsõ helyiségekben 28-29 °C alakul ki, amely napközben is, de éjszaka különösen kellemetlen a bent tartózkodó emberek számára. A helyiséget határoló fal-, padló- és mennyezetfelületek, valamint a helyiségben lévõ bútorok hõmérséklete is megnõ, emiatt az emberek nehezebben tudnak megszabadulni a belsõ anyagcsere által keletkezõ hõtõl.

A tetõtéri helyiségekben - amelyek többnyire hálószobák -, még nagyobb a probléma, hiszen a tetõ felülete a tûzõ nap hatására felforrósodik, és az általában jó hõszigetelõ képességû, de kis tömegû tetõszerkezet belsõ felülete nagyobb mértékben melegszik fel.

A hagyományos hûtõberendezések a helyiség hõmérsékletét a levegõ lehûtésével és mozgatásával csökkentik le.

Ezt a megoldást azonban sok ember nem tudja elviselni és a huzat hatás megfáznak, valamint ezek zajhatása is zavaró. A középületeken kívül a lakóházakat építõk között is egyre nagyobb az igény a nyári, kellemes hõérzetet biztosító hûtõrendszerek iránt.

A fal- és mennyezetszerkezetekbe épített csõregiszterekkel - amelyekkel télen fûtünk -, nyáron nagyon kellemes hõérzetet lehet elérni azáltal, hogy a csövekben keringetett 16-18 °C-os vízzel a felületeket 18-20 °C-ra hûtjük le.

A rendszerbe épített hõcserélõ primer oldalán a szükséges hõmérsékletû és mennyiségû hûtõvizet folyadékhûtõvel, de a helyi lehetõségeket kihasználva kúttal is lehet biztosítani, ezenkívül a fûtésre alkalmazott hõszivattyú esetén nyáron csupán a talajba fektetett csövekben keringtetett vízzel is el lehet vezetni a fejlõdött hõt

A falba épített komplex fûtõ- és hûtõrendszer nagy elõnye, hogy a téli és nyári jó hõérzetet közös hálózattal lehet elérni, amely jelentõs beruházási és üzemeltetési költségmegtakarítást eredményezhet.

A fûtésre és hûtésre egyaránt alkalmazott felületet a külsõ falra és a külsõ fal menti mennyezetsávban, a csak hûtésre alkalmazott többlet hûtõfelületet a mennyezetre célszerû szerelni.

Padlófûtés alkalmazása esetén nem kell elvetni a padlófelület hûtésre történõ alkalmazását, de fontos a hõérzetileg megfelelõ felületi hõmérséklet tartása. Mivel azonban nagy felületrõl van szó, a kisebb teljesítménnyel is jelentõs hûtõhatás érhetõ el.

Tudni kell azonban, hogy hûtésre a legalkalmasabb felület a mennyezet.
Nagy elõnye a kialakításnak, hogy amennyiben az építkezés során nem áll rendelkezésre a nem olcsó hûtõgép vagy kút költsége, azt késõbb is csatlakoztatni lehet.

Válaszok- felmerülõ kérdésekre

1. A bútorok hogyan befolyásolják a rendszer alkalmazását?

A helyiségek bútorozása nem okoz megoldhatatlan problémát, mert célszerûen a külsõ falakon kialakított felületek elõtt egybefüggõ nagy bútorok ritkán vannak, a mennyezeten pedig biztosan nincsenek.

2. Hogyan lehet a fûtött felületre képet helyezni?

A falba szerelt csövek helyének utólagos meghatározására speciális fólia használható, amely a felfûtés során a hõmérséklet-különbség hatására elszínezõdik.