Fali gázkazán csere ?!

A legtöbb fejtörést, felújításoknál a kazán cseréje okozza a tulajdonosoknak. De fontos tudni, hogy a kazán cseréje nem a kazán megvásárlásával és még csak nem is annak kiválasztásával kezdődik, mert sok tényező együtt határozza meg, hogy végül is melyik kazán telepíthető lakásunkba. Kazáncserébe nem foghatunk bele egy akciós fali kazán megvásárlásával, mert jó eséllyel nem is lehet majd lakásunkban üzembe helyezni. A kazán kiválasztásánál egyik alapvető szempont, hogy milyen lehetőségünk van az égéstermék elvezetésére.

A kazán működési elvétől függően más - más kéményre van szüksége

- a nyílt égésterű kéményes

- a zárt égésterű (turbós) sima

- és a zárt égésterű (turbós) kondenzációs kazánnak.

A gázkészülékeket az előírások szerint három fő csoportba sorolják

"A" kategória - égéstermék elvezetés nélküli nyílt égésterű készülékek: gáztűzhely, az égéstermék elvezetés nélküli vízmelegítők pl. a konyhai kisvízmelegítő és a kémény nélküli tárolós vízmelegítők, boylerek.

"B" kategória - égéstermék elvezetéssel rendelkező nyílt égésterű készülékek: a kéménybe kötött nyílt égésterű cirkók, vízmelegítők, átfolyós vízmelegítők, álló vagy fali kazánok.

"C" kategória - zárt égésterű készülékek, amelyeknek égéstere nincs összeköttetésben a helyiség légterével, az égéshez szükséges levegőt a szabadból nyerik, és az égéstermék is a szabadba távozik pl. fali konvektorok, kondenzációs és zárt égésterű gázkazánok

1. Nyílt égésterű (kéményes) fali gázkazánok "B" kategória

Ezeknél a típusoknál az égéstermék-elvezetés, a kéményen keresztül valósul meg. A nyílt égésterű készülékre történő cserénél a meglévő kéményt mindenképpen ellenőriztetni kell, hogy a bélése megfelelő állapotban van-e még. Az égéstermékből kicsapódó savas kémhatású pára idővel tönkre teszi az alumínium béléscsöveket, ezért ezeket cserélni vagy felújítani szükséges. Ennek szükségszerűségét a kéményseprő szakember dönti el. Amennyiben egyáltalán nincs béléscső a kéményben, akkor feltétlenül ki kell béleltetni, ugyanis az említett savas pára tönkre teszi a falazott kéményt, ami átnedvesedik, szélsőséges esetben a porózussá váló falazaton keresztül égéstermék juthat be a lakásba.

A gáztörvény szerint: Nyílt égésterű kéményes gázkazánt, csak meglévő kazán csere esetén, bizonyos feltételek megléte mellett engedélyez a gázművek, új fűtésrendszer kialakításánál már csak zárt égésterű - köznyelven turbós - kazánok telepíthetők. Az épületek hosszabb idejű emberi tartózkodásra alkalmas helyiségeiben nyílt égésterű kazánok nem helyezhetők el, a korábbi szabályoktól eltérően a fürdőszoba és a konyhai tároló helyiségek is ebbe a kategóriába tartoznak.

Az új GMBSZ megalkotásával a magyar épületgépészet évtizedes lemaradást dolgozott le, hiszen a nyugat-európai államokban a nyílt égésterű kazánok forgalmazása lakossági célra már korábban is tiltott dolog volt. Ennek biztonsági oka van, mert sok halálos kimenetelű balesetet okozott már a kéményes gázkészülékek égéstermék visszaáramlása. Ezért az ilyen készülék beépítéséhez a gázművek előírja, egy (vagy több) szabadba nyíló alsó és felső szellőző beépítését, ahonnan friss levegő érkezhet a lakótérbe.

Veszélyes, ha túl jók a nyílászárók?

A régi építési technológiák során nem alkalmaztak fokozott légzárású nyílászárókat, ezért a kéményes nyílt égésterű kazánok működéséhez szükséges levegő utánpótlás, a nem tökéletesen záródó ajtókon és ablakokon keresztül biztosított volt. Amennyiben a nyílászárókat, fokozott légzárású nyílászárókra cserélik, gondoskodni kell a helyiség szellőzésének elkészítéséről. A fokozott légzárású ablakokkal, a lakások természetes szellőzése, és ezzel együtt a kéményen keresztüli áramlás akár teljesen meg is szűnhet. 

A nyílt égésterű (kéményes) kazánok a helyiség levegőjét használják.

Az ablakok és ajtók cseréje után, ha a lakásba páraelszívó ventillátor, vagy konyhai szagelszívó kerül, már kész is az életveszély. A szénmonoxid mérgezések legfőbb oka tulajdonképpen egyszerű: ezek, a depressziót okozó gépi szellőztető berendezések, visszaszívhatják a kéményből a gyilkos gázokat.

Kb. 2000 környékén kezdődtek a bajok, akkortól történt egyre több szénmonoxid-mérgezés. Egyre többen cserélték ki régi ablakaikat új, műanyag nyílászárókra, amelyek fokozott légelzárással rendelkeztek, sőt ezeket az ablak cseréket államilag támogatták is. Egy hazánkban tartott kéménykonferencián egyenesen az „Államilag támogatott öngyilkosság?” címmel tartottak előadást a témában. Utóbbi években előtérbe került a kémények felújítása, és a kémény bélelések szakszerű, hatóságilag ellenőrzött megvalósítása, eközben azonban háttérbe szorult a megfelelő légutánpótlás vizsgálata.

A gázművek jelenlegi szabályzása (GMBSZ) olyan lakótérben, ahol fokozott légzárású nyílászárók vannak, tiltja is a nyílt égésterű gáztüzelő berendezés telepítését. Nagy ellentmondás azonban, hogy ahol már van nyílt égésterű gáztüzelő berendezés, ott semmi nem tiltja - illetve szabályozza - a fokozott légzárású nyílászárók utólagos alkalmazását!

 A levegő utánpótlásának biztosítása, és az ezzel járó előírások betartása, a tulajdonosnak nem csak a kötelessége, hanem elemi érdeke is, hiszen e nélkül veszélyessé válik a kazán üzemeltetése. A szénmonoxidról olvashat ITT

Ezen kívül javaslom, egy JÓ minőségű szénmonoxid érzékelő felszerelését, a kéményes készülék mellé. KATT IDE

2. Zárt égésterű fali gázkazánok "C" kategória

Egy kicsit könnyebb a helyzetünk a zárt égésterű kazánokkal, mert itt nincs kötöttség az ablakok minőségét tekintve, ugyanis a

zárt égésterű készülék nem használja a helyiség levegőjét.

 A zárt égésterű kazánok égéstermékét nem a kéménycsőben kialakuló huzat, hanem a készülékbe épített ventilátor fújja ki, és ez a ventilátor szívja is be az égéshez szükséges levegőt. Ennek a ventilátornak a teljesítménye határozza meg, hogy az égéstermék elvezetés milyen hosszú lehet, ez alapvető fontosságú műszaki paraméter a kazán kiválasztásához. A turbós kazánok égésterméke vízszintesen is elvezethető, de itt már szigorú szabályok vannak, és társasházakban ritkán engedélyezik. Alapelv, hogy az égésterméket a tető síkja fölé kell vezetni. Függőleges elvezetésre a meglévő kémények használhatók, de csak, mint kürtő. A készülék elhelyezése szempontjából az általános gázkészülék elhelyezési szabályokat kell figyelembe venni, pl. hálószobában nem helyezhető el, viszont légellátási előírások nincsenek.

A zárt égésterű kazánok füstgáz elvezetéséhez vastag falú alumíniumrendszereket használnak, melyek tokos kötésűek, szerelésük egyszerű. A kondenzációs kazánok kéménye műanyag esetleg rozsdamentes acélból készül. A nagyobb gyártók a készülékekkel együtt tanúsított rendszereket kínálnak. A gázkazánok piaca folyamatosan tolódik a hagyományos kazánoktól a kondenzációs kazánok felé.

Nyilvánvaló, hogy a legbiztonságosabb megoldás az ún. zárt égésterű gáztüzelő berendezés alkalmazása.

Megjegyzés:

A kémények jelenlegi állapota indokolja a kéményseprő szakvállalatok kémény felújítási dömpingjét annyiban, hogy a kémények felújítása halaszthatatlan feladat.

De a megrendelőknek pontosan látniuk kell, hogy a kéményes készülékek hagyományos kéménybélelése nem alkalmas egy korszerű, energiatakarékos és a jelenlegi szabványoknak és előírásoknak megfelelő zárt égésterű – esetleg kondenzációs készülék bekötéséhez.

Ezt a fontos információt nem elég határozottan mondják el a bélelést végző vállalatok (ha elmondják egyáltalán).

Az Európai Unióban az energiatakarékos épületgépészeti rendszerek választéka folyamatosan bővül, a földgáz ára drasztikusan emelkedik, a földön található készletek kimerülőben vannak, a környezetvédelem egyre fontosabb szempont mindenki számára. A nagy épületgépészeti kiállítások legnagyobb tapasztalata: a kiállított fűtőkészülékek kb. 90%-a gyártótól függően KONDENZÁCIÓS KAZÁN.

A kondenzációs kazánokról olvashat ITT.